KIS KETTŐSKERESZT

Az általában halmokon álló kettős /apostoli/ kereszt mintegy hétszáz éve része a magyar címertörténetnek. Valódi jelentéstartalma ősibb néphagyományokat idéz. Szent István királyunk pénzein és más korai magyar érmeken, ékszereken  jellegzetes kettős keresztek jelennek meg. /pl. hazatéréskori halántékkorongok/ Az éremképek középpontjában napot szimbolizáló nagyobb kereszt látható. E napkereszt fölé kisebb keresztet helyeztek, ez a napos tövű világfa a kettős kereszt eredeti értelmének ismeretét jelzi. A téli napfordulónak, a nap újjászületésének, a termékeny és gazdag korszak eljövetelébe vetett hitnek jelvénye ez.
Politikai szimbólumként a kettős kereszt azt jelképezi, hogy a középkori magyar királyság nem egyszerű, közönséges királyság volt, hanem főkirályság, a többi fölé emelt, megszentelt ország. A magyar királyságot már Károly Róbert idejében „az országok királynőjének" tisztelték Európában. Teljes fényében Nagy Lajos, Zsigmond, majd Hunyadi Mátyás korában bontakozott ki, míg tragikus hanyatlásnak indulva el nem bukott a mohácsi vérmezőn. Ma már csak a kettős kereszt maradt belőle címerünkben, de emléke ma is él, és lelkiismeret vizsgálatra késztet.

Varga Géza: A magyarság jelképei

Papp Gábor értelmezése szerint a rovásírásban a Gy betű egy kettős kereszt, szokás volt a mássalhangzók elé E hangot mondani: EGY. Az EGY elfogadott jelentése a régi magyar nyelvben: szent, vagyis Magyar Szent Föld, ha hozzávesszük a hármas halmot a rendezett államhatalom jelképeként értelmezve, s ekkor a rajta lévő Szent Korona azt mutatja, hogy ez királyság államformában valósul meg.

A medál ára a láncot nem tartalmazza!