Csodálatos Kárpát-medence falinaptár 2025

A csodálatos Kárpát-medence – Falinaptár 2025

Tartalmából:

Zemplém: Az Északi-középhegységben elterülő Zempléni-hegység és térsége hazánk egyik varázslatos vidéke.
Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat) egyszerre történelmi, kulturális és földrajzi tájegység a Kárpát-medence délkeleti részén.
A Tisza-tó a mai Magyarország második legnagyobb vízfelülete a maga 120 négyzetkilométerével.
Budapest a nemzet fővárosa.
Muraköznek nevezzük az egykori Zala vármegye Dráva és Mura folyók által határolt, mára Horvátországhoz tartozó területét.
Kárpátalja a mai szóhasználatunkban az Északkeleti-Kárpátok egy részét: az Erdős-Kárpátokat és annak a délnyugati előterében fekvő alföldi területet jelenti, amely közel ezer évig a Szent Korona országához tartozott.
Somogynak hívjuk az azonos nevű vármegye területét, amely a Balaton és a Dráva között fekvő, változatos képet mutató dombvidék.
Erdélyi középhegység: Lenyűgöző szépségű tájegysége a Kárpát-medencének az Erdélyi középhegység, amely a Kárpát-medence keleti részén helyezkedik el mint a Nyugati-
Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportja.
A Barcaság Erdély délkeleti részén (Románia középső részén) elhelyezkedő tájegység, amely a Barca folyóról kapta nevét; hívják még Borzaföldnek és Borzaságnak is.
Kis-Kárpátoknak nevezzük a Kárpátok északnyugati vonulatához tartozó hegyláncot, amely Dévénytől északkeleti irányban Vágújhelyig húzódik, mintegy 100 km hosszúságban.
A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található természeti tájegység, síkság, amely Magyarország és Szlovákia területén található.
A Körös és a Maros köze: Magyarország délkeleti szegletében, azon belül is az Alföld délkeleti részében helyezkedik el, nagyobb részt Békés, kisebb részt Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén.